Szlovénia

Szlovénia négy nagy európai földrajzi régió – az Alpok, a Dinári-térség, a Pannon-síkság és a Földközi-tengeri térség – találkozásánál fekszik. Területét hegyek borítják, lakói körében közkedvelt sport a síelés és a hegymászás. Legmagasabb hegycsúcsa a 2864 méter magas Triglav, melynek hármas orma az ország nemzeti lobogóján is feltűnik.
Szlovénia egykor az Osztrák–Magyar Monarchia részét alkotta. Fővárosát, Ljubljanát a római korban alapították. A ljubljanai egyetem, ahol több mint 50 000 diák tanul, a város pezsgő kulturális életének motorja. Szlovénia vezető iparágai között említhető az autóalkatrész-gyártás, az elektronikai ipar, az elektromos berendezések gyártása, a fémfeldolgozás, a textilipar és a bútoripar.

Az ország egyik leghíresebb nevezetessége a postojnai cseppkőbarlang, amely, mint arról a falain látható rajzok tanúskodnak, már 1213-ban is vonzó látványosságnak számított.
A szlovén konyhára erősen hatott a szomszéd népek szakácsművészete: Ausztriából származik a rétes (strudel) és a bécsi szelet, olasz hatásra terjedt el a rizottó és a ravioli, míg a magyar konyha a gulyással gazdagította a szlovén csemegék tárházát. Eredeti szlovén specialitás a kelt tésztából készült, diós sütemény, a potica.

Itt tényleg mindenki megtalálja a számítását: üde zöld alpesi rétek, napsütötte tengerpart, bájos falvak, érintetlen erdőségek és égszínkék tavak fölé magasodó havas hegycsúcsok tarkítják ezt a parányi országot.
A Magyarország nyugati szomszédságában elterülő – hazánknál jóval kisebb területű – országnak szinte minden természeti szépségből jutott bőven: az Alpok völgyeiben található folyókkal és tavakkal szabdalt hegyekből pár óra alatt elérhető a szlovén Adria, nem beszélve a lenyűgöző barlangrendszerekről, a rengeteg üde zöld erdőről és a középkori városkákról.

A síelés a legnépszerűbb sport Szlovéniában, a lakosság 1/5-e aktív síelő. Ez nem csoda, hiszen a Vogel és a szlovén Alpok egyes területei kitűnő adottságokkal rendelkeznek. 9000 kilométer hosszú kiépített túraútvonalain 165 hegyi kunyhó segíti a megfáradt túrázót a regenerálódásban.
A Soca folyó fehér habjain a vadvízi raftingolás szerelmesei élhetik ki kalandvágyukat.

Ljubljana főváros belvárosa kicsi ugyan, de annál elbűvölőbb. Bájos barokk óvárosát nyüzsgő kávézók, múzeumok tarkítják. A város talán nélkülözi a nagynevű látványosságokat, azonban a nagyszerű galériák, a pezsgő éjszakai élet és a hangulatos bárok arra csábítanak, hogy eltöltsünk itt egy-két napot.
A város jelképe a vár (Ljubljanski Grad), amely mai képét többszöri átépítés után nyerte el. A toronyból kitekintve kiváló panoráma tárul a szemünk elé, élen a fennkölt alpesi tájjal, amely úgy tűnik, mintha csak egy karnyújtásnyira lenne a bástyáktól.
A belvárosban a nevezetességek felkeresésével hosszú időt el lehetne tölteni, de ha csak néhány napot időzünk itt, akkor szemezgessünk a látnivalók közül. A városnézést kezdjük a várral, majd fedezzük fel a Prešernov teret, amely Ljubljana viszonylag kicsi, de elbűvölő óvárosának szíve, s a vár dombjának északi és nyugati oldalán követi a Ljubljanica folyó mindkét partját. A folyó jobb partján egyébként a régi városrészek, míg bal partján az új városnegyedek terülnek el. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Művészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnéző körutunk során, szánjunk egy kis időt a környék művészeti galériáira is, s levezetésképpen tegyünk egy rövidke sétát a város legnagyobb, 1813-ban kialakított lombos játszóterén, a Tivoli Parkban. A park a város divatos rekreációs központja, ahol bowling- és teniszpályák, úszómedencék és korcsolyapálya várja a kikapcsolódni vágyókat.

Az olasz határ lábainál drámai sziklás hegység törekszik az ég felé, ez a Júliai-Alpok. Itt található az ország legmagasabb hegye, a háromcsúcsú Triglav (2863 méter). A szomszédos hegyek, erdők és lélegzetelállító völgyek menti terület alkotja az ország egyetlen hivatalos nemzeti parkját, a Triglav Nemzeti Parkot. Hétvégenként Ljubljana lakosságának jó része ide indul kirándulni, biciklizni, horgászni, hegyet mászni, túrázni vagy éppenséggel síelni.

A kalandsportot űzőknek is igazi paradicsom ez, kiváltképp Bovec, s bár maga a város nem különleges szépségű, tökéletes hely az adrenalintermelő programokhoz. Kiindulópont továbbá hatalmas túrákhoz, biciklizéshez vagy hegymászáshoz, de ország-, sőt Európa-szerte ismert extrém sportjairól, a vadvízi evezésről, a kajakozásról, és különösképpen a canyoningról, vagyis a vízmosásokon és vízeséseken való lecsúszásról. Európában kevés hely kínál ennél jobb rafting-, paragliding- vagy canyoninglehetőséget.

A hegyek kapuja az idilli elhelyezkedésű Bled városa, amelynek vonzerejét fokozza az alpesi tó közepén terpeszkedő aprócska szigettel, no meg a romantikus várrom. Kirándulásra invitál a tó közepén található kis sziget, amelyet a Bled jelképévé vált kishajóval, a plentával lehet megközelíteni.

Kicsivel nyugatabbra fekszik Bohinj, amely nem egy város, hanem a gyönyörű Bohinji-tó melletti rét falvainak csodaszép völgye. Bledhez hasonlóan egy kicsiny ékszerdoboz a Júliai-Alpok szívében. A terület turistaközpontja a tó keleti partján fekvő aprócska település, Ribcev Laz. A Bohinji-tó felett elterülő Vogelről – amely egyébként a térség legkedveltebb sícentruma – szédületes kilátás tárul elénk a hegyek közt húzódó tóra és a Júliai-Alpok 2000 méter körüli csúcsaira, köztük tiszta időben a Triglavra is.

A magas, gyakran még nyaranta is havas hegysipkák látványa után éles váltás lehet a mediterrán növényzettel szegélyezett tengerparti sétányokat róni. Azonban – ha meg szeretnénk győződni az ország sokszínűségéről – semmiképpen ne induljunk haza anélkül, hogy legalább egy nap erejéig ne látogatnánk el a tengerpartra. A nem túl hosszú, mindössze 45 kilométer hosszan elterülő tengerparti szakaszon lévő településeket is érdemes felkeresni, ha itt járunk.

A parton egymás mellett sorakozó településeket elbűvölő, régi kikötőik teszik vonzóvá az utazó szemében.
Sokkal szemrevalóbb Piran, egy tengerbe benyúló földnyelven és egy domb lejtőjén fekvő, egyedülállóan festői kikötőváros. Nyaranta kissé túlzsúfolttá válik a turistáktól, de októberben vagy kora tavasszal nehéz nem beleszeretni a gótikus velencei stílusú sikátorokba és a csábító haléttermekbe.

Elrejt -